Tudástár

ABPM: Praxisunk részt vesz a Magyar Hypertonia Regiszter és Magyar ABPM Regiszter munkájában, adatszolgáltatással segítve azt. Ennek kapcsán van lehetőségünk ún. ABPM vizsgálat elvégzésére pácienseinknél.

Mi is pontosan az ABPM ? Ez egy 24 órás vérnyomásmonitorozás, a vérnyomás mérésének legpontosabb módszere. Egy készülék felhelyezésével nappal 15 percenként, éjszaka 30 percenként történik vérnyomás- és pulzusmérés. Az így kapott adatok kiértékelésével pontos képet kapunk a vérnyomás értékéről és napszaki ingadozásáról.

Kinek érdemes ilyen vizsgálatot elvégezni:

otthoni vagy rendelői magasabb értékek esetén
ingadozó vérnyomás esetén
gyógyszeres terápia kontroll céljából
nehezen beállítható, ún. rezisztens hypertonia esetén

Praxisunk betegeinek a vizsgálat ingyenes, előzetesen egyeztetett időpontban tudjuk elvégezni. Időpontot a rendelői elérhetőségeken egyeztetünk.

Keressenek bizalommal !

EESZT: Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Tér (röviden EESZT) egy olyan felhőalapú technológiát használó kommunikációs felület, amely Magyarország egész területén összekapcsolja egymással az egészségügyi ellátókat (a háziorvosi ellátást, valamint a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást), a gyógyszertárakat és a lakosságot. 2017-től az államilag finanszírozott eü. ellátóknak, gyógyszertáraknak, 2020-tól minden egészségügyi magánszolgáltatónak csatlakozási kötelezettsége van a rendszerhez. Számos előnnyel jár mind a lakosság, mind az eü. szolgáltatók részére, lehetővé teszi a papír nélküli receptkiváltást, könnyen hozzáférhetőek a páciens adatai, dokumenentáció. Hátránya viszont, hogy az adott vizsgálatot kérő, beutaló orvosnak nem küld értesítést annak megtörténtéről, és az elkészült leletet sem küldi el automatikusan, csupán feltölti a felhőbe. Emiatt kérjük Önöket minden esetben, ha labor- képalkotó vagy szakorvosi vizsgálaton vesznek részt, esetleg gyógyszerjavaslat hosszabbítás történt, azt MINDEN ESETBEN JELEZZÉK felénk telefonon vagy emailben. Ilyenkor mi letöltjük az EESZT-ből az adott dokumentumot, és egyeztetjük Önökkel az esetleges további teendőket.

Beutalási rend

„Csak egy beutalóért jöttem…”

Kedves Betegeim!

Ha annyi papírpénz lapulna a zsebemben (bármilyen címlet), ahányszor ez a mondat elhangzik a rendelőmben, gazdag ember lennék. A beutalás szabályaival kapcsolatban létező téves elképzelések alapvetően kettő dologra vezethetőek vissza:

sokan a háziorvosi rendelést beutalógyárnak tekintik, ahol az általuk indokoltnak vélt szakorvosi vizsgálatokra a háziorvos feladata beutalót adni
a szakellátók egészségügyi személyzete sokszor nincsen tisztában a beutalás – jogszabályokban meghatározott-pontos szabályaival, így helytelen gyakorlatot folytat

Az alábbi linken tájékozódhatnak a beutalási rendről, illetve feltöltök egy rövid összefoglalót a témában. (jogszabályi hivatkozásokkal, ha valakit érdekelne)legfontosabbak:

a beutalás joga és felelőssége a beutaló orvosé, a beutalónak szigorú formai és tartalmi követelményei vannak, így kérem, hogy előzetes háziorvosi vizsgálat és beutaló nélkül ne kérjenek időpontot szakorvosi vizsgálatra!

Amennyiben valaki saját maga szeretné eldönteni, hogy milyen szakellátásra van szüksége, kétféle megoldás létezik:

Magánellátóhoz fordul- ide legtöbb esetben nem kell beutalás
Elvégez egy rövid 6 éves tanfolyamot (orvosi egyetem), utána pedig egy további 3-6 éves szakképzés során szakvizsgát szerez.

a linken található listában szereplő helyekre nem kell beutaló
kontroll vizsgálatokra nem kell beutaló (kivéve, ha időntúli, vagy másik szakellátónál veszik igénybe)
magánellátás sajnos nem tud közfinanszírozott állami ellátásba beutalót adni
a beutaló érvényessége 90 nap, a beteg ellátása már az időpontkéréssel megkezdődik
amennyiben szakellátó egyéb szakorvosi – labor- képalkotó vizsgálatot tart szükségesnek, erre a beutalókat neki kell kiállítania, azt másik orvostól nem kérheti (ez vonatkozik a műtét előtti kivizsgálásokra is)

Bármilyen kérdésük van, jelezzék bátran!

Vizsgálat előtti tudnivalók

A laborvizsgálatokról

Az elvégzendő vizsgálatokat mindig a kezelőorvos rendeli el. Először általában kiterjedtebb laborvizsgálatokat végeznek, később már csak a kóros értékeket mutató terület eredményeit kontrollálják.
A gyakorlatban számos laborvizsgálatot alkalmaznak, jelen áttekintésünkben azonban kizárólag a vérből és vizeletből történő meghatározások fajtáit, értékelését és használhatóságát ismertetjük.

Vérből végzett vizsgálatok

A vérvételt általában éhgyomorra végzik a könyök, az alkar esetleg a kézfej vénáiból. A levett vért ma már automata készülékek vizsgálják, hogy az emberi tényező miatti bizonytalanságot kiküszöböljék. A kapott értékeket a leleten megadott két szélső (ún. referencia) értékekhez viszonyítják. A vérvétel sikerét és kivitelezését nagyban megkönnyíti, ha a beteg a vérvételt megelőző napon ügyel a kellő mennyiségű folyadékbevitelre és a vizsgálatra nem kiszáradt állapotban érkezik.

A vérből végzett laborvizsgálatokat a következő csoportokra oszthatjuk:

Vérkép vizsgálatok

A hematokrit meghatározása a plazmában található sejtes elemek arányáról ad felvilágosítást. A hemoglobin az oxigén vérpályán belüli szállításában játszik szerepet. Mindkét eredményt csak a vörösvérsejt számmal együttesen szabad értékelni.
A vérsejtsüllyedés mérés során a vér alakos elemeinek egy speciális csőben történő ülepedését vizsgálják egységnyi idő (1 óra) alatt. A vérsejtsüllyedés gyulladásos folyamatokban, vérszegénységben, autoimmun betegségben, terhességben, daganatos megbetegedésekben, stb. gyorsabb a normálisnál.
A minőségi vérkép nagyon fontos adatokkal képes szolgálni a szervezet kóros elváltozásairól. A vizsgálathoz egy csepp vért üveglapra kennek, azt megfestik, majd mikroszkóp alatt megvizsgálják. A fehérvérsejtek különböző típusait vizsgálják, azok arányaiból vonhatók le következtetések, ami útbaigazítást ad a további szükséges vizsgálatokhoz.

A különböző alakú fehérvérsejtek megszaporodása vagy csökkenése mást és mást jelent:
a neutrofil fehérvérsejtek megszaporodása bakteriális fertőzés, leukémia esetén jellemző
a limfociták megszaporodása vírusfertőzésekben fordul elő
az eozinofil festődésű fehérvérsejtek megszaporodása allergiás folyamatokra utal, illetve bélférgesség, bizonyos daganat-típusok esetén fordul elő
a bazofil festődésű fehérvérsejtek megszaporodása tumorokban, leukémiában jellemző
a monocita (egymagvú sejtek) számának emelkedése egyes egysejtű fertőzésekben fordul elő.

Ionvizsgálatok

Az ionok vizsgálata a víz- és sóháztartás állapotáról ad pontos képet. Az ionok a sejtekben és a sejtek közti térben helyezkednek el.
A kálium különösen fontos szerepet játszik a szervezet működésében. Vízhajtók hatására lecsökkenhet a kálium szintje, viszont csökkent veseműködés esetén megemelkedik a kálium a vérben.
A kalcium és a foszfor értékek a csontanyagcsere állapotáról tájékoztatnak. A kalcium és foszfor vizsgálatát mindig egyidejűleg kell végezni.
A vas meghatározása a vörösvérsejtek vastartalmáról ad felvilágosítást.
A konyhasót alkotó nátrium csökkenése vízhajtók hatására, hányás, hasmenés következtében lép fel, de a vese- és keringési eredetű alszár vizenyő és a hasvízkór is sok nátriumot von el a vérből.
A magnézium egyes enzimek fontos alkotórésze, a szervezet magnézium igénye magas. Főleg a csontok és a fogak tartalmaznak sok magnéziumot. Alkoholizmusban, hasmenés, myeloma multiplex, hiányos táplálkozás és tartós mesterséges táplálás esetén, egyes kemoterápiás anyagok alkalmazása során lecsökken a vérben a magnézium szint.
A klór szintjének emelkedése a vérben a vastagbél teljes vagy részleges eltávolítása után, bélsipoly esetén, fokozott vízvesztéskor lép fel. A klór szintje csökken tartós hányás, sószegény táplálkozás és jelentős izzadás esetén.

Enzim vizsgálatok

A máj enzimek vizsgálatával a máj működési zavarairól kapunk képet.
A leleteken megtalálható ALAT, ill. SGOT rövidítés a májban és a szívizomban előforduló enzimet, az úgynevezett aszpartat aminotranszferázt jelöli.
A glutamat-piruvat-tranzamináz enzim minden sejtféleségben megtalálható, de legnagyobb mennyiségben a májsejtekben. Leletekben előforduló rövidítései: ASAT, SGPT. Értékei megemelkednek heveny és idült májbetegségekben, máj daganatos áttétei esetén. Értékelésénél nagyon fontos az SGOT/SGPT arány változásainak figyelembe vétele.
Szinte valamennyi szövetben előfordul az úgynevezett alkalikus foszfatáz nevű enzim, mely a lúgos vegyhatású foszfát észterek bontásában játszik szerepet. Vizsgálata azért különösen fontos, mert emelkedése csontfolyamatokra utalhat.
A savas foszfatáz emelkedett értéke a prosztata daganatának előzetes - tapintás alapján felállított - gyanúját támaszthatja alá.
Máj daganatos áttétei esetén értékelhető az úgynevezett LDH nevű enzim emelkedése, mely a szénhidrát anyagcsere utolsó lebontási lépcsőjét segíti elő.

A vérben található létfontosságú anyagok

A húgysav a fehérje-anyagcsere végterméke. Megemelkedett értéke köszvényre utalhat. Leukémiás, limfómás betegek kemoterápiás kezelése során is megemelkedhet az értéke.
A lipidek a szervezet vízben nem oldódó zsírszerű anyagai. A lipidek összetevői a következők: trigliceridek, koleszterin-féleségek és foszfolipidek. A lipidek a vérben fehérjékhez kötve szállítódnak. A lipidek egyik fajtája, az alacsonyabb molekulasúlyú "LDL" koleszterin felszaporodása elősegíti az érelmeszesedés kialakulását, míg a sűrűbb, nagyobb molekulasúlyú, "jó koleszterinnek" is nevezett "HDL" koleszterin gátolja ugyanezt.
Az albumin a vér fehérje tartalmának egyik összetevője. Ez biztosítja sejtek közötti térből a sejtek felé irányuló normális folyadék áramlást. Ha lecsökken az albumin szint a vérben, a az áramlás iránya megfordul. A sejtek közötti térben lévő folyadék megszaporodása néha már látható vagy tapintható elváltozást okoz (alszárvizenyő, hasvízkór, stb.)
A globulin elektromos mezőben ("elektroforézis", leleteken "elfo") három összetevőre bontható, amelyeket a görög abc betűivel jelölünk: alfa, béta és gamma globulin. Daganatos elváltozásoknál a gamma globulin aránya a vér többi összetevőjéhez képest megnő az albumin rovására.
Bilirubin a vörösvérsejtek festékét adó hemoglobin lebontásakor keletkezik a májban, a csontvelőben és a lépben.
A májban glukuronsavhoz kapcsolódó bilirubint direkt bilirubinnak nevezik. A direkt bilirubin az epén keresztül a bélcsatornába kerül, majd urobilinogénné alakul, ami részben visszakerül a májba, részben kiválasztódik a vizelettel. A direkt bilirubin szintje az epevezeték elzáródásban, illetve májsejt szétesést követően szaporodik meg a vérben.
A glukoronsavhoz nem kötődő, úgynevezett indirekt bilirubin vízben nem oldódik, a vesén nem választódik ki. Májsejt széteséssel járó állapotokban megemelkedik a szintje a vérben, az epevezeték elzáródás nem befolyásolja a vérben lévő mennyiséget.
A karbamid a fehérje anyagcsere végterméke. A májban képződik és a vesén át ürül ki. Emelkedett szintje veseműködési zavarra utal.
A vércukor a szénhidrát anyagcsere zavarainak kimutatására szolgál.
HemoglobinA1c: a szervezet szénhidrát anyagcseréjéről ad egy komplexebb képet. Miután a cukor a vörösvértestek membránjához kötődik, így a „cukorbevonatú” vörösvértestek százalékos aránya jó közelítéssel mutatja az elmúlt pár hónap vércukor háztartásának eltéréseit. Azért az elmúlt pár hónap, mert a vörösvértestek életideje 120 nap körüli, azt követően a máj és lép lebontja őket.

Vizeletből végzett vizsgálatok

A vizsgálatot általában reggeli első vizeletből végzik.
fajsúlymérés: a vese működéséről és a só-víz háztartás jellegéről ad tájékoztatást.
fehérje jelenléte: csak vesebetegekben mutatható ki.
cukor jelenléte: a vizeletben cukor csak cukorbetegekben fordul elő.
bilirubin: az úgynevezett direkt bilirubin szintje epevezeték elzáródásban, illetve májsejt szétesést követően szaporodik meg a vizeletben. Az indirekt bilirubin szintje az epevezeték elzáródásától nem változik, májsejt szétesés során megemelkedik a vizeletben.
vizelet üledék: egészséges ember vizelete nem tartalmaz a vérben előforduló alakos elemeket, legfeljebb minimális mennyiségben. Ha vörösvérsejtek mutathatók ki, vérzés, gyulladás állhat a háttérben. Fehérvérsejtek jelenléte gyulladásos folyamatra utal.

24 órás vérnyomásmérésmérés

Egyéb megnevezés: Ambuláns vérnyomásmonitor, ABPM

Célja a vérnyomás folyamatos, 24 órán át tartó rögzítése, amely a mindennapos megszokott tevékenység közben zajlik. A vérnyomás a különböző napszakokban normálisan is változik, de befolyásolja a fizikai aktivitás, a stressz, étkezés, stb. Különböző, csak időszakosan kialakuló eltérések, pl. néhány percig tartó vérnyomáskiugrások vagy tartós emelkedések kimutatására vagy gyakorta a beállított vérnyomáscsökkentő kezelés ellenőrzésére szolgál. Attól ugyanis, hogy az orvos aktuálisan normális értékeket mér, még egyéb időpontokban lehetnek kórosan magas értékek.

A vizsgálat menete:
A vizsgálathoz vérnyomásmérő mandzsettát helyeznek fel a beteg karjára, amit vezetékek segítségével kötnek össze egy hordozható kisrádió méretű, automata vérnyomásmérő készülékkel, ami a nyakban lóg és meghatározott időnként méri a vérnyomást, a pulzust, majd a mért eredményeket eltárolja. Eközben a páciens nyugodtan végezheti mindennapi megszokott tevékenységét, amit pontos időmegjelöléssel fel is kell, hogy jegyezzen. Amennyiben a vizsgálat alatt bármikor panasza jelentkezik, a készüléken található gomb megnyomásával jelezheti és ilyenkor maga is indíthat a beállított periódusoktól függetlenül egy mérést. 24 óra elteltével leveszik a készüléket és a benne tárolt adatokat számítógép segítségével értékelik ki.

Előkészítés: Különösebb előkészületre nincs szükség. A gyógyszereket a szokott módon kell szedni.

Figyelem! Ha a vizsgált személy gyógyszereit nem az előírás szerint szedi, a vizsgálat napján sem szabad változtatnia ezen! Nemcsak az orvost, saját magát is becsapja az, akinél nem a tényleges gyógyszerelés melletti értékeket mér a készülék. Ugyanez igaz akkor is, ha a mérés napján nem a megszokott, mindennapi tevékenységet végzi. Kevesebb terhelés, több pihenés esetén a vérnyomás alacsonyabb lehet a szokottnál. A készüléket és a vérnyomásmérő mandzsettát nem szabad levenni. Víz nem érheti, ezért a készülék felhelyezése előtt kell fürödni, tisztálkodni.

Veszélye: Veszélytelen vizsgálat.

Fájdalom: Nem fájdalmas vizsgálat. Amikor a készülék felfújja a mandzsettát, kellemetlenül szoríthat, erre az éjszaka folyamán többször is felébredhet a beteg.

Lelet: Normális esetben a vérnyomás az élettani határértékek között mozog. Kóros esetben a több mérés átlagából számolt értékek vagy egy-egy kiugróan magas érték ettől eltérhet.

Mammográfia

Az emlő daganatos betegségeinek ábrázolására alkalmas vizsgálat. Kimutatja az emlő jóindulatú és rosszindulatú betegségeit, vagy azok jelenlétére közvetett jelekkel utalhat.

A vizsgálat menete:
A hagyományos röntgenfelvételektől eltérő fizikai paraméterekkel és fotótechnikával készül az emlő röntgenfelvétele, a mammográfia. Emiatt alkalmas arra, hogy a lágyrészek finom szerkezeti eltéréseit kimutassa. A vizsgálat során az emlőt rá kell helyezni egy röntgenlemezre. Ezután az asszisztensnő egy másik lemezzel összenyomja, kilapítja a szervet. Az emlőkről külön-külön, 2-2 felvétel készül. A felvétel elkészítése után várni kell. A filmeket hívórendszeren keresztül előhívják, rendszerezik. Pontos adminisztratív munka biztosítja, hogy az adott betegről készült felvételek biztosan az ő anyagát tartalmazó kartonhoz kerüljenek. A felvételeket a radiológus orvos átnézi, elolvassa a betegségével kapcsolatos dokumentációt, majd megírja véleményét.

Előkészítés: Előkészületre nincs szükség.

Figyelem! A terhességet jelezni kell a vizsgálat előtt. A terhesség első 3 hónapja alatt a fejlődő magzat különösen érzékeny a röntgensugár okozta károsodásokra! A speciális röntgentechnika miatt az alkalmazott ún. lágysugárzás nagy része az emlőben elnyelődik, ezért gyakori ismétlése kerülendő.

Veszélye: Az említett sugárterhelésen kívül egyéb veszélye, szövődménye nincs.

Fájdalom: A felvétel során az emlőt a gép erősen összenyomja. Ez egyéni érzékenységtől függően kellemetlen, fájdalmas lehet.

Lelet: A lelet tartalmaz minden, a normálistól különböző szerkezeti eltérést, az elváltozások alakját, nagyságát, pontos elhelyezkedését. Az orvos véleményében összefoglalja, hogy a látott eltérés felveti-e rosszindulatúság gyanúját. Javasolhat egyéb vizsgálatokat (általában emlő ultrahang-vizsgálatot), vagy kiegészítő, más irányú, célzott, nagyított röntgenfelvételt.

Ultrahang vizsgálat

Az egyik legkevesebb káros hatással járó és a beteget legjobban kímélő vizsgáló eljárás az ultrahang vizsgálat. Az ultrahang készülék az emberi fül számára nem hallható hanghullámokat bocsát ki. Ezek egy része visszaverődik, más része pedig elnyelődik. A visszaverődő hullámokat a készülék érzékeli és elektromos jelekké alakítja. A legtöbb ultrahang készülék több funkciójú, nemcsak egyetlen testtájék vizsgálatára alkalmas, de a különböző célú vizsgálatokhoz más és más kiképzésű vizsgálófejekre van szükség. Így többek között vizsgálhatók a hasi szervek, az emlők, a fej-nyaki szervek, a szív, az erek, az ízületek, a szem, a herék stb.

A vizsgálathoz a betegnek a vizsgálandó testrészt ruháitól szabaddá kell tennie. Bőrét az ultrahang terjedését elősegítő zselével kenik be. A vizsgáló orvos a berendezés által mutatott képet kimerevítheti, kinyomtathatja, a látottakat lemérheti vagy akár videóra is rögzítheti.

Előkészítés: A hasi ultrahang vizsgálaton célszerű üres gyomorral megjelenni (előtte 4-5 órával már ne egyen a beteg). A rendszeresen szedendő gyógyszereket a vizsgálat előtt egy kevés vízzel be szabad venni. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a vizsgálatot délután vagy az esti órákban végzik el. Ilyen esetekben külön meg kell kérdezni, hogy mikor szabad utoljára enni vagy inni és - ha szükséges - a gyógyszereket bevenni.

Kismedencei ultrahang: a húgyhólyag, nőknél a méh és petefészek, férfiaknál a prosztata vizsgálata, valamint e szervek környezetében lévő gyulladásos, daganatos elváltozások kimutatása.
Alhasi fájdalmak, vizeletürítési problémák, véres vizelet hátterében gyakran a kismedencei szervek megbetegedése áll.

Hasi ultrahang: a máj, epe, epeutak, hasnyálmirigy, vesék és lép alakja, szerkezete tisztázható. Felvilágosítást ad a hasi nagyerek, a gyomor- és bélfalak állapotáról. A hasban előforduló egyéb esetleges kóros folyamatok (kóros folyadékgyülemek, daganatok, nyirokcsomók) ábrázolhatóak.
Hasi fájdalmak, derékfájdalom, egyéb hasi panasz (puffadás, teltségérzet, emésztési és székelési problémák) fennállása esetén első vizsgálatként ajánlott.

Nyaki lágyrész ultrahang: alapvetően a pajzsmirigy, nyálmirigyek állapotának tisztázása mellett felvilágosítást ad a nyaki nagyerek állapotáról. Kimutathatóak a kóros nyirokcsomók, nyelvgyök körüli, szájfenék alatti, garatkörüli kóros elváltozások.
A nyaki régióban megjelenő kóros duzzanat, csomó fájdalommal vagy anélkül, szorító érzés a torok tájékán, rekedtség és esetleg nyelési zavar utalhat az itt található szervek kóros folyamataira.

Duplex, Doppleres érvizsgálatok: az erek tágassága, faluk állapota, lefutása mellett, színes és pulzus dopplerrel vizsgálható bennük a keringés iránya, mérhető a keringés sebessége.
A kóros tágulatok és szűkületek, thrombusok, az erek részleges vagy teljes elzáródása kimutatható, mérhető. Érvizsgálataink elsősorban a nyaki (carotis), és végtagi erek állapotának tisztázására vonatkoznak. Az érelmeszesedés korai stádiumban való felismerése a súlyos szövődmények megelőzése érdekében rendkívüli fontossággal bír. A már kialakult érbetegségekben az ultrahang a terápia megválasztásához feltétlenül szükséges.

Nyirokcsomó ultrahang: a nyaki, hónalji és ágyéki tájék nyirokcsomóinak gyulladásos vagy daganatos eredetű megnagyobbodásának kimutatására. Ha bármely testtájékon, vagy a felsorolt régiókban fájdalmas vagy fájdalommentes csomó ill. duzzanat jelenik meg, tisztázható, hogy az elváltozás nyirokcsomó vagy egyéb eltérés. Fontos tudni, hogy sok daganat első észlelhető tünete kóros nyirokcsomó megjelenése.

Ízületi ultrahang: Duzzadt, fájdalmas ízületek kórokának tisztázására sok esetben alkalmasabb az ultrahang, mint a röntgen. Az úgynevezett lágyrészek (ízületi tok, inak, szalagok, környező izmok) jól ábrázolhatóak, míg röntgenfelvételen nem láthatóak. Az ízületi felszíneket borító porcokról és az ízületeket alkotó csontok felszínéről is kapunk információt. Sérüléses vagy gyulladásos eredetű ízületen belüli vagy akörüli kóros folyadékgyülemek is kimutathatóak.
Tisztázatlan eredetű ízületi fájdalom, csonttöréssel nem járó sérülés után az ultrahang vizsgálat rendkívül hasznos lehet a pontos diagnózis meghatározásához.

Emlő ultrahang: tapintható emlőelváltozások esetén kimagasló jelentősége van az ultrahang vizsgálatnak. Eldönthető, hogy az adott elváltozás szerkezetileg milyen jellegű, folyadéktartalmú (ciszta), avagy tömöttebb szerkezetű, mekkora, pontosan hol helyezkedik el, milyenek a kontúrjai. Ezek ismeretében nagy valószínűséggel megítélhető, hogy rossz- vagy jóindulatú elváltozásról van-e szó. Az esetek egy részében az ultrahang kiválthatja a mammográfiát, más esetekben azzal kiegészítve teljes értékű. Harminchat éves kor alatti hölgyek esetében szűrővizsgálatként is alkalmazható. Jóindulatú ciszták kontrollálása is ultrahanggal történhet.

Az ultrahang-vizsgálat előnye:
Olcsó, könnyen kivitelezhető, gyakorlatilag minden betegnél elvégezhető.
Az ultrahang-vizsgálat hátrányai:
Kizárólag lágyrészek vizsgálatára alkalmas.
A különböző testtájakról készülő vizsgálatokhoz más és más vizsgálófejre van szükség.

CT (komputertomográfia) vizsgálat

A CT vizsgálat röntgensugarakkal végzett speciális felvételi eljárás. A kiértékelés számítástechnikai módszerekkel történik. A hagyományos röntgenképnél sokkal részletgazdagabb képet ad az agy, a mellkasi és a hasi szervek, a csontok valamint az izomrendszer elváltozásairól. A vizsgálat során a beteg egy hengerben fekszik. A hengerben egy röntgensugarakat kibocsátó egység fordul körbe, amellyel szemben egy a sugarakat felfogó egység található. A gép a test metszeteiben megméri, hogy milyen mértékű a sugár elnyelődése. A készülék az egyes metszeti képeket számítástechnikai eljárással jeleníti meg a képernyőn.

Előkészület: A vizsgálathoz semmiféle előkészület nem szükséges, nem kell éhgyomorral maradni, de előtte nem tanácsos nagyon jóllakni. A hasi szervek vizsgálata előtt 1 órával báriumtartalmú kontrasztanyagot kell meginni, hogy a belek a képen elkülönüljenek a többi hasi szervtől. Ennek az anyagnak enyhe hashajtó hatása lehet. Olykor jód tartalmú kontrasztanyag beadására kerül sor intravénásan. Amennyiben a beteg jódérzékeny, ezt előtte jeleznie kell, mert ebben az esetben a kontrasztanyagos vizsgálat nem végezhető el.

Fontos! Terhes nőkön vagy terhesség gyanúja esetén a vizsgálat nem végezhető el. A szoptatás nem jelent akadályt.

A CT vizsgálat előnyei:
Sokkal több információt nyújt, mint az egyszerű röntgen vizsgálat.

A CT vizsgálat hátrányai:
A vizsgálat diagnosztikai értéke nem száz százalékos.

MR (mágneses rezonancia) vizsgálat

Az MR vizsgálat a szervezet folyadéktereinek mágneses térben történő megváltozott viselkedésén alapszik. A változás idejét és egyéb paramétereit méri és alakítja át képi információvá. A vizsgálat lehetővé teszi a koponya, a mellkas, a has és a medence olyan szerveinek megjelenítését is, amelyek röntgen vizsgálattal, CT-vel vagy ultrahanggal nem vizsgálhatók. Az MR készülék egy nagy méretű henger, a beteg a vizsgálat során a henger előtt lévő asztalra fekszik fel. A vizsgálóasztal becsúszik a hengerbe, ahol mágneses teret hoznak létre. A készülékben zúgás, erős berregő hang keletkezik, amely néha a szűk hengerben fekvő betegben félelmet, tériszonyt válthat ki. A vizsgálat fájdalommal nem jár.

Előkészület: A beteg ruházatában, testfelületén vagy szervezetében nem lehet semmiféle fémet tartalmazó anyag (ékszer, műfogsor, zsebkés, töltőtoll, szemüveg, pacemaker, defibrillátor, művégtag, törött csontot rögzítő fémsín stb.) Az MR vizsgálat időtartama általában 45 perc. Ritkán kontrasztanyagot is adnak a betegnek.

Fontos! Terhesség nem zárja ki az MR vizsgálat elvégzését, a szoptatást 36-48 órára azonban fel kell függeszteni.

Az MR vizsgálat előnyei:
Fájdalommal nem járó, káros sugárzást nem okozó vizsgáló eljárás.
A módszer meg tudja jeleníteni a vizsgálandó szerv szerkezetét és működését.
A módszer láthatóvá tehet olyan elváltozásokat, amelyek röntgennel az árnyékot adó csont takarása miatt nem ismerhetők fel.

Az MR vizsgálat hátrányai:
Amennyiben a betegbe korábban beültettek valamilyen fémtárgyat, nem végezhető el a vizsgálat.

Gyomortükrözés

Egyéb megnevezés: Gasztroszkópia, Gasztrodoudenoszkópia

Ez ma a gyomor és a nyelőcső, valamint a nyombél legelterjedtebb, legkorszerűbb vizsgálóeljárása. Szinte teljesen kiszorította a klasszikus gyomorröntgent. Bizonyos esetekben, amikor például a nyelőcső működését, a gyomor ürülését szeretné az orvos megismerni, elvégzik még a nyelésröntgent, de a gyomor- és nyombélfekélyek kimutatására, a gyomorpanaszok kivizsgálására elsősorban a tükrözés ajánlott. Láthatóvá teszi az említett szakaszok nyálkahártyáján lévő elváltozásokat, elsősorban fekélyeket, daganatokat, polipokat.

A vizsgálat menete
A vizsgálathoz a betegnek a bal oldalára kell feküdnie, felhúzott térdekkel. A fogai közé helyezett csutorán keresztül vezetik be a hajlékony, mintegy ujjnyi vastag csövet a szájüregébe. Segítenie kell azt lenyelni. Az eszközzel megvizsgálható a nyelőcső, a gyomor és a nyombél kezdeti szakasza. A gasztroszkópban üvegszálas optika továbbítja a fényt, illetve a képet. Az eszköz mozgásához és a megfelelő képalkotáshoz szabad térre van szükség, ezért a gasztroszkóp egyik csatornáján vizsgálat közben levegőt fúj az orvos a gyomorba. Szükség esetén ezt a levegőt vagy a felesleges gyomorváladékot le is tudja szívni. Az eszköz másik vékony kis csatornáján keresztül speciális fogókkal apró szövetmintát lehet venni a betegségre gyanús elváltozásból, vérző fekélybe, nyelőcső visszérbe a vérzést elállító anyag fecskendezhető, ez utóbbira esetleg a vérzést elállító gumigyűrű lőhető fel.
A kivett szövetminta mikroszkóp alatt vizsgálható, vagy gyorsteszttel kimutatható belőle a gyomorhurutot, fekélyt okozó baktérium, a Helicobacter pylori.

Előkészítés: A vizsgálat éhgyomorra történik, általában reggel vagy a délelőtti órákban. A beteg rendszerint előző este ehet utoljára és inni sem szabad gasztroszkópia előtt. A dohányzás fokozza a gyomornedv-termelést, ezért a vizsgálat előtt lehetőleg a cigarettázást is kerülnie kell.
A garatot, szájüreget a vizsgálat előtt általában Lidocain spray-vel elérzéstelenítik, ezt sem kifejezetten a fájdalom, hanem a garatreflex (öklendezés, hányás) kiiktatása céljából. Más fájdalomcsillapítóra, nyugtatóra, injekcióra rendszerint nincs is szükség, bár van, ahol adnak enyhe nyugtató injekciót. A vizsgálat előtt a kivehető fogakat ki kell venni.

Figyelem! Ha a beteg vérzékenységben szenved vagy véralvadásgátló gyógyszert szed, a vizsgálat előtt feltétlenül közölnie kell az orvosával, mert ilyenkor szövetminta vétele esetén a szokottnál nagyobb mértékű vérzés léphet fel, amit nehéz lehet uralni!

Sokat segít orvosnak, betegnek egyaránt, ha a vizsgálat közben a beteg az orrán keresztül lassan, nyugodtan veszi a levegőt, ha az arcát lefelé fordítja, hogy a benne összegyűlő nyál ne a garat és a légcső felé folyjon, hanem a szájból kifelé. A megfulladástól nem kell tartania, a gasztroszkóp a nyelőcsőben van, levegőhöz pedig a légcsőn keresztül jut. A vizsgálat után a spray-től még 1-2 óráig zsibbadt marad a garat, ezért addig nem szabad ennie-innia, mert félrenyelhet.

Veszélye: A nyelőcső, gyomorfal kilyukadása, de ez igen ritka. Szövettani mintavétel után vérzés előfordulhat.

Fájdalom: A vizsgálat általában nem kifejezetten fájdalmas, de igen kellemetlen érzéssel jár. A levegő-befújás puffadást, feszítő érzést okozhat.

Lelet: Rendszerint könnyen és jól értelmezhető. Leírásra kerül, hogy meddig sikerült levezetni az eszközt (általában a nyombélbe), van-e ezen a szakaszon nyálkahártya-eltérés, gyulladás, fekély, daganat, vérzés, történt-e szövettani mintavétel. Szó lehet arról, milyen további vizsgálatokra lehet szükség (pl. gyomorröntgen, nyelésröntgen).

Rektoszkópia

Egyéb megnevezés: végbéltükrözés

A vizsgálat célja a végbél és a végbélnyílás belső felszínének megtekintése, vérzésforrás (polip, aranyér, daganat, nyálkahártya gyulladás, kifekélyesedés, végbélberepedés, stb.) keresése, de vizsgálat közben mód van pl. szövettani mintavételre is.

A vizsgálat menete:
A vizsgálat során az orvos egy 20-25 cm hosszú, egyenes fémeszközzel a végbél egészét és általában a szigmabél alsó szakaszát is át tudja tekinteni. A rektoszkópnak nevezett eszközben fényforrás is van, és rajta keresztül egy apró fogóval szövetmintát is tud venni a vizsgáló a gyanúsnak ítélt területből. Jól láthatók a bél daganatai, szűkületei, a nyálkahártya gyulladásai. A vizsgálat rendszerint úgynevezett térd-könyök testhelyzetben történik, vagyis a beteg feltérdel a vizsgálóasztalra és lekönyököl. Idős, rosszul mozgó, fájós térdű, illetve csípőjű betegeknél bal oldalfekvésben is szokták végezni, de van, aki a hasra felhúzott lábakkal, hanyatt fekteti a beteget. Vizsgálat közben egy kis pumpával időnként levegőt fúj be az orvos a bélbe, hogy az összefekvő bélfalak szétnyíljanak.

Előkészítés: A rektoszkópiához előkészítésként mindössze 1-2 beöntés szükséges. A beöntés során kb. ujjnyi vastag gumicsövön keresztül, mintegy 0,5-1 liternyi vizet vagy a végbél tisztulását elősegítő vizes oldatot juttatnak a végbélbe, amit a beteg néhány percen keresztül bent tart, majd többször elmegy WC-re. Végbéltükrözés előtt a betegnek nem kell hashajtót bevennie, sőt az sokszor inkább zavarja, mintsem segíti a vizsgálatot. Éhgyomorra sem kell maradnia, hisz az elfogyasztott táplálék csak fél-egy nap múlva, vagy esetenként még lassabban jut le a végbélbe.

Figyelem! Ha a beteg vérzékenységben szenved vagy véralvadásgátló gyógyszert szed (pl. Syncumar), a vizsgálat előtt feltétlenül közölje ezt orvosával, mert ilyenkor szövetminta vétele esetén a szokottnál erős